
Ücsörgök a zorvosi váróban, egy fiúcska néninek nevez, épphogy egy nyálas keziccsókolommal nem aláz földig. Barna szemű, szőkéshajú gyerek nyugodtan ül az anyja ölében, és bámulja rendetlenkedő társát, akinek már öt perc alatt sikerül nagyapjának rálopnia fejére a sapkát. Huhh, ez megvolt. Beteg rózsaszínbe cicomázott kislány érkezik, az aszisztensnő ismerős kifakad, hogy megint elhibázták a dokik a betegség megállapítását. Pedig ő megmondta előre.
Kölcsön cumi visszajár
A kétévesforma, nyűgösre betegedett kislány a rakoncátlan kisfiú cuclija után indul, anyja másodpercenkénti "nem szabad!" felkiáltását rutinosan elengedi a füle mellett. A pedáns anya aztán kitépi gyermeke kezéből a kölcsöncumit, és visszaadja immár bömbölő jogos tulajdonosának. A gondos édesanya bekérezik a soron következő előtt a rendelőbe. Nem számít, hogy a másik gyereke is beteg, és a kisebbik otthon egyedül várja, az ő gyereke betegebb, fontosabb, és az ő ideje végesebb.
Amikor kijönnek, megsajnálom a picit, injekció várja. Egy órácskán belül bent vagyok a rendelőben. Az orvos kikérdez arról, hol élek, mi a szakmám stb. Balszerencsémre elárulom, hogy újságíró. Erre panasz és felháborodottság szökőáradat zúdul rám, miközben az asszistensnő méri a vérnyomásomat.
Az orvos egyik volt kollégám cikkét szidja, aki ha U-ban élne, biztosan nem úszná meg az orvosok haragját. Közli velem, hogy az illető fogalomzavarban szenved, a csúszópénzt összetéveszti a hálapénzzel, és több csúsztatás is van az anyagában. Mondom, nem olvastam, nem vagyok itthon netközelben, de jó lenne, ha adna beutalót a szemészetre, és más kivizsgálásokra a kötelező orvosi vizsgát a héten ki is használnám. Sikerül kicsikarnom egy beutalót a nőgyógyászhoz. Meg akarnám érdeklődni a méhnyakrák elleni oltást, meg nem árt a min. Kétévenkénti felülvizsgálat sem. Szemészet nuku.
A vérnyomásom legalább normális
Bejön városunk másik híres orvosa, ő sem menekül a panaszok elől, a cikkre rá kell pillantania. Ő is elmondja, hogy az újságok alaptalanul vádolják az orvosokat, elismeri, hogy vannak kollégák, akik elfogadják az ilyen-olyan juttatásokat. Rendszerint azoknak jár a legjobban a szája, ha korrupció megfékezéséről van szó. Vele még olyan eset is megtörtént, hogy a beteg tőle kért kölcsön, hogy a másik orvost kifizesse. Azzal elszelel.
Határeset
A beszélgetés közben a nővér próbálja a kérdőívet kitöltetni. A szakmai vita hevében olyan kérdésekre kell választ adnom, mint: hány éves koromban kezdtem mentruálni. Mondom, 12. Igen, de a 12. év előtt vagy után? Mondom, pont 12. Najó, beikszeljük az utánt. Volt-e rákos, cukorbeteg a családban, mondom nem. Egészséges parasztok vagyunk. Hány szexuális partnerem volt, hatnál több vagy kevesebb? Válaszom, határeset. Beikszeljük, hogy több. A szakmai vita közben kissé pirulok a kellemetlen kérdések megválaszolásakor. A férfiaktól megértem, hogy nem kérdik meg első menstruációjukat, de tudtommal a partnerek számára sem kérnek ki.
Nemi diszkrimináció megelőzési okokból
Pedig, mint a nőgyógyász másnap elmondja, az is számít, hogy a férfinak hány partnere volt. Ha hat szűz pasival fekszel le, biztosan nem fertőzödsz meg humán papilloma vírussal, viszont ha egyetlen tapasztaltabb fickót sikerül leteperned, egyből megnő a fertőzésveszély.
Megkapom a beutalót, megkérdem az orvost, hogy nyilatkozna-e netán, ha ilyen témájú anyagot kell írnom. Válasza inkább nem, mint igen: túl sok a képmutató, az álszent orvos és pont azoknak a kereszttüzébe kerülne, bármilyen kijelentést tenne. Másnap nőgyógyász, de azt majd holnap mesélem el.
Cyberénem cybervonaglásai a cyberélet cyberbalett-színpadán
RSS
Technorati Profile